HPV-oltás

Mindig azt hiszem, hogy az oltásokkal kapcsolatban már mindent elmondtunk és már senkiben nem merülhet fel semmilyen kérdés. Aztán jön egy teljesen kulturált, értelmes páciens és azt mondja, hogy ő nem adatta be a gyerekének a HPV-oltást, mert bizonytalan. Ilyenkor kénytelen vagyok megérteni, hogy soha nem lehet eleget írni az oltásokról.

Szeretem a jó történeteket, úgyhogy leírom századszorra is: a vakcina szó a latin vacca, azaz tehén szóból származik, azért ebből, mert a világ első vakcináját kifejlesztő angol orvosnak, Edward Jennernek az tűnt fel, hogy a himlővel fertőzőtt teheneket fejő nők nem fertőződnek meg a betegséggel. Innen jött a gondolat, hogy valahogy bele kellene oltani egészséges emberekbe a betegséget olyan, biztonságos módon, ami védetté tesz, de nem betegít meg. Persze nem ő volt az első, akinek ez eszébe jutott, több ezer éve is voltak rá próbálkozások, hogy fertőző váladékot dörzsöljenek például sebekbe. Az orvostudomány egyik legnagyobb eredménye, hogy Jenner hatékony és biztonságos vakcinájának köszönhetően 1979 óta már egyáltalán nem létezik a korábban járványokat, halált, vakságot okozó fekete himlő nevű betegség. Szerintem már ez is elég meggyőző, de nézzük tovább.

Röviden összefoglalva a védoltások úgy működnek, hogy vagy élő, legyengített kórokozót, vagy elölt kórokozót, vagy a kórokozónak csak bizonyos, immunválasz kiváltásáért felelős részeit juttatjuk a beoltott személy szervezetébe. Amikor a beoltott személy találkozik ezzel a legyengített vagy elölt kórozóval (vagy annak darabkájával), olyan immunválasz alakul ki, mintha megbetegedett volna, de nem lesz beteg, hiszen a gyenge, elölt vagy inkomplett kórokozók nem tudnak betegséget okozni. Az immunológiai védettség azonban kialakul, tehát amikor élesben találkozik az oltott személy a betegség okozására már valóban képes kórokozóval, akkor még azelőtt legyőzi az immunrendszere a kórokozót, mielőtt az betegséget kelthetett volna. Ez egyrészt szép, logikus, másrészt megbízhatóan működik, amit sok-sok millió beoltott személy és így megfékezett betegség gyönyörűen bizonyított már. Az oltásellenes őrülettől szeretném megkímélni magamat is és az olvasókat is, ha valaki mégis vágyna rá, akkor javaslom Boldogkői Zsolt írását a témában.

A HPV-oltás történetét korábbi írásomban összefoglaltam. Most azt szeretném leírni, hogy igen, az oltásnak tényleg van értelme, működik és biztonságos. Most nő fel az első generáció a világon, akik már iskolai kampányoltás keretében életre szóló védelmet kaphatnak egy (vagy inkább több) daganatos betegséggel szemben, iszonyú nagy hiba lenne kihagyni ezt a lehetőséget.

Forrás:  bbc.com

Forrás: bbc.com

Három típusú oltást dobtak eddig piacra Magyarországon, a bivalens (két vírustörzset tartalmazó) Cervarix (a HPV 16-os és 18-as törzsét tartalmazza) volt az első, a quadrivalens (négy vírustörzset tartalmazó) Silgard (HPV 16, 18, 11, 6) a második és a legkorszerűbb, nanovalens (kilenc vírustörzset tartalmazó) Gardasil 9 (HPV 16, 18, 11, 6, 31, 33, 45, 52, 58) a harmadik. A számok értelmezéséhez segítség: a HPV 16 és 18 okozza a méhnyakrákok kb. 70 százalékát, ezek ellen mindhárom vakcina véd. A 6-os és 11-es szerotípus a kondilóma nevű betegséget (amiről szintén írtam korábban), a 31, 33, 45, 52, 58 együtt pedig a méhnyakrákok további húsz százalékát okozzák. Mindhárom védőoltás csak olyan, vírusszerű részecskéket tartalmaz, ami a vírust körülvevő burkot utánozza, a vírusok potenciális onkogén genetikai információi tehát nincsenek benne a vakcinákban.

Lányok esetén a bivalens vakcina hatékonynak bizonyult a méhnyak HPV-fertőzés talaján kialakult hámelváltozásainak (CIN-2, CIN-3 és AIS; szómagyarázat itt) megelőzésében, a quadrivalens és a nanovalens vakcina pedig a méhnyak hámelváltozásain túl a hüvely és a szeméremtest rákmegelőző elváltozásainak kockázatát is csökkentette, illetve ezek - mivel tartalmazzák a kondilómát okozó 6-os és 11-es szerotípust is - a kondilóma megelőzésében is hatékonyak.

Egyre gyűlnek az adatok arra vonatkozóan is, hogy mind nők, mind férfiak esetében a HPV-oltás csökkenti a végbelet érintő, HPV-fertőzés talaján kialakuló hámelváltozások és a szájüregi HPV-fertőzés következtében kialakuló hámelváltozások (és ennek megfelelően várható, hogy a daganatok - csak még nincs elég adat) kockázatát is. Már arra is van bizonyíték, hogy Ausztráliában (akik mind a HPV-vakcináció, mind pedig a méhnyakrákszűrés tekintetében élen járnak) a quadrivalens vakcinával történt nemzeti kampányoltást követően a rekurráló légúti papillomatózis nevű betegség (amikor a HPV 6-os és/vagy 11-es szerotípusával fertőzött nőtől született gyerek légutaiban alakulnak ki a szemölcsök) gyakorisága is csökkent (ez egyébként ritka betegség, de 0,16-ról 0,02 esetre csökkent az előfordulása százezer szülésre nézve). Minden egyes eset olyan nő gyermekénél fordult elő egyébként, aki nem volt beoltva a 6-os és 11-es HPV ellen.

Az oltási szövődményeket minden használatban lévő vakcina esetén szigorúan követik, így van ez a HPV-oltások esetében is, eddig azonban a beérkezett jelentések alapján enyhe helyi bőrreakción és a quadrivalens vakcina esetén rövid, szövődménnyel nem járó eszméletvesztésen túl nem számoltak be másról.

Az oltást mindenképp javasolt beadni tehát lányoknak és fiúknak is lehetőleg 11-12 éves korban (9 éves kortól adható) és mivel nem olcsó, érdemes élni az iskolai oltás lehetőségével. 15 éves kor előtt elegendő két oltás, 15 éves kortól viszont három oltást kell adni a megfelelő védettség elérésére. Lényegében nincs felső korhatár, de érdemes minél hamarabb, lehetőleg a szexuális aktivitás megkezdése előtt, HPV-vel még nem találkozott (HPV-naiv) szervezetet oltani, mert ezekben az esetekben a legjobb a hatékonyság. Ideálisan tehát 11-12 évesen oltsunk, ha ekkor nem sikerült, akkor 26 éves korig szerencsés oltani, de ha valaki 26 éves kora után szeretné beadatni, akár negyvenöt évesen, az is jó.

Fontos tudni, hogy meglévő HPV-fertőzöttség, sőt kóros rákszűrés lelet esetén is be lehet adni - és javasolt is beadni - az oltást, védeni fog egy újabb fertőződéstől, azonban mai tudásunk szerint az így beadott oltás nem segíti a meglévő hámelváltozás gyógyulását, illetve nem gyorsítja meg a HPV-fertőzés leküzdését sem. Folyamatban van terápiás vakcina kifejlesztése, de jelenleg ilyen nem érhető el a klinikai gyakorlatban. Az is fontos, hogy az oltás nem csökkenti a rákszűrés jelentőségét, attól még, hogy valaki be van oltva, ugyanúgy részt kell vennie a rákszűréseken, mert az oltások nem védenek az összes létező, daganatkeltő potenciállal bíró HPV-törzs ellen (a nanovalens vakcina a leggyakoribb magas rizikójú törzseket tartalmazza, melyek együtt a méhnyakrákok 90%-át okozzák).

Nem lehet tehát elégszer elmondani, de bízom benne, hogy a fentiek ismeretében nem kérdés, hogy aki jót akar a gyerekének, az mindenképp oltassa be 11-12 éves kora körül (fiúkat is és lányokat is), lehetőleg a nanovalens (Gardasil 9) vakcinával. Aki nem akar kifizetni erre egy csomó pénzt, használja ki az iskolai oltás lehetőségét (sajnos Magyarországon egyelőre csak a lányoknak jár ingyen oltás). Egyáltalán ne érdekeljen senkit, hogy mit mond a másik szülő, a barátnő, a szomszéd, milyen fejet vág a tanárnő a szülői értekezleten, egészen nyugodtan és magabiztosan adassuk be az oltást a gyereknek, ez az egyetlen okos és felelős döntés létezik. Ha valakit ez győz meg, akkor elárulom, hogy én is beoltottam magam még a quadrivalens vakcinával, 90 ezer forintba került a három oltás, de szerintem nagyon jó üzletet kötöttem vele és ha nem lennék beoltva, akkor most azonnal elkezdeném a sorozatot a Gardasil 9-cel.

Nagyon nagy lehetőség, hogy kaphatnak olyan oltást ezek a gyerekek, ami megvédi őket bizonyos ráktípusoktól, ezt a lehetőséget elvenni tőlük mindenféle áltudományos-ezoterikus hülyeségekre hivatkozva a legnagyobb butaság, amit elkövethetünk ellenük, ne csináljuk ezt velük.