A lakott sziget

Török Gábort azért szeretem, mert nem érzek rajta elfogultságot. Hozzáértést, mértékletességet és jól megalapozott, strukturált tudást annál inkább.

A lakott sziget 2017-ben jelent meg és a hozzám hasonlóan teljesen fogalmatlanoknak próbálja elmagyarázni a politika alapvető logikáját és terminológiáját. Nem tudom, mennyire tud újat mondani azoknak, akik valamilyen okból tanultak politikáról, nekem segített tisztábban látni.

Egy ideje zavar, hogy úgy dobálózunk a közbeszédben különböző kifejezésekkel, hogy közben vélhetően azt sem tudjuk, mit jelentenek maguk a szavak. Én legalábbis naponta találkozom olyan kifejezésekkel, amiknek a pontos jelentését - ha igazán őszinte vagyok magamhoz - nem tudom megmondani. Persze vannak sejtéseim, hogy ha az utcán megállítanék száz embert, hányan tudnák nekem helytállóan leírni akár a jobboldal és a baloldal, az oligarchia, a politikai rezsim vagy a populizmus fogalmát, de arra vonatkozóan is vannak sejtéseim, hogy ez hány főt zavarna annyira, hogy ne legyen határozott véleménye aktuálpolitikai kérdésekben.

A könyv olvasása során rá kellett jönnöm, hogy még a demokrácia fogalmát sem tudom világosan megmagyarázni, de nagy megkönnyebbülésemre kiderült, hogy ez a specialistáknak sem teljesen triviális, mint ahogy az sem könnyű kérdés, hogy ha arról vitatkozunk, melyik rendszer lehet jobb a másiknál, akkor jobb alatt egyáltalán mit értünk. Milyen a jó politikai rendszer? Az, amelyik hatékony, az, amelyik igazságos, vagy az, amelyik a legtöbb ember álláspontjával egyezik? Milyen lehet egy politikai vezető? Ki és mikor mondja meg, hogy egy politikai vezető jó vagy rossz? Milyen lehet a politikai kultúra? Milyen választási rendszerek jöhetnek szóba egy demokráciában? Mit jelent az, hogy posztmateriális vagy rendszerellenes párt? Egyáltalán, mi az a párt? Mit nevezünk zsarolási potenciálnak? Mit jelent a propaganda, mi az az ügybirtoklás és kik azok a spin doktorok? Lehet, hogy rajtam kívül mindenki tudja, hogy mi a különbség az iniciatíva és a referendum között vagy hogy mit takar a gerrymandering kifejezés, én bevallom, hogy nekem eddig fogalmam sem volt ezekről.

Miközben egy csomó probléma felmerül, megtanuljuk, hogy Magyarországon sokkal korábban kaptak szavazati jogot a nők (1918), mint Franciaországban (1944) vagy Svájcban (1971), olvasunk a gyáva nyúl játék politikai értelmezéséről vagy megtudjuk, hogy eredeti értelmében ki az idióta.

Úgy tűnik, a politika ebben a megközelítésben lényegesen szórakoztatóbb, mint a lakógyűlés színvonalú köznapi értelmében, persze ehhez az élményhez kell az is, hogy Török Gábor jó stílusban, olvasmányosan, követhetően és értelmesen írjon. Nem csalódtam benne, érdemes elolvasni.

alakottsziget.jpg